GYIK

Ken do [kendo:] fn. {japán, összetett szó} ken: kard; do: szellemi út (a japán filozófiában); 1: a kard útja; 2: kardtechnikák gyakorlása a test és a szellem együttes fejlesztésére

Japánba már 5-6 éves gyereket is lehet kendozni látni, de sokan vannak, akik idősebb korukra 60-70 évesen kezdik el a gyakorlást, igazán nincsen korhatárhoz kötve.

Mind a kettő, mert van verseny része is mint bármely élsportnak és van egy életmód oldala is, amit életünk végéig tudunk fejleszteni.

A keleti sportokhoz hasonlóan kitartásra, önfegyelemre, tiszteletre, robbanékonyságra, életerőre, ezen felül az érzékeid magas fokú csiszolására, és ezekben a megérzésekben történő bizalom kialakítására tanít, amely a kendo szellemiségére igen jellemző.

Abe Tetsushi tanár úr (kendo kyoshi 7. dan) már 1992 óta él hazánkban, és a Magyar Kendo Szövetség Szakmai Igazgatója. Japánban végezte el a Testnevelési Egyetem kendo szakát, ezen felül a szakmai területe a budo (japán harcművészet) történelem.

Le kell menned valamelyik MKSZ klubba, és ott el is kezdheted elsajátítani az alapokat. A klubok listája megtalálható az Egyesületek menüpont alatt. Az első edzéseken melegítő, póló tökéletesen megfelel, tornacipő nem kell, és természetesen a klub kölcsönöz Neked bambusz kardot (shinai-t), amíg be nem szerzed a sajátod.

Kendo a legveszélytelenebb „küzdősport”, aminek a biztonsága elsősorban a felszerelések, és a technikák alkalmazásának szabályaiban rejlik! Itt nincsenek rúgások, és ütések, hiszen vívást gyakorolunk.

A Kendo nem tanít önvédelmi technikákat, hiszen karddal már nem járkálnak az emberek az utcán, mint a középkorban.

A Kendot nagyon sok dologra lehet használni, de nem közvetett formában, hanem mint a gyakorlásokból, és a felfogásából eredő hatása végett, a mindennapokban. Fejleszti a döntőképességet, a kitartást, természetes tartást ad (mind testtartásbeli, mind szellemi), stratégiát nyújt a mindennapokhoz. Az intelligencia, és a hatékonyság útja.

A felszerelés a „bambusz kardból” (shinai), a hagyományos Japán edzõi ruházatból – felső ruházat (Keiko-gi), alsó ruházat (szoknyanadrág vagy hakama), illetve a védőfelszerelésből áll (fejvédő-men, mellkasvédő -do, csípõvédő-tare, kézvédőkesztyűk-kote). A shinai, amely egy bőrszerelékkel egymáshoz erősített négy bambusz vagy karbon alapú műanyag szálakból álló „kard”, 8.000 – 50.000 Ft közötti áron lehet beszerezni.
A páncélzat, attól függően, hogy használt vagy új, illetve azon belül milyen az elkészített minőség, 15.000-3.000.000 Ft között is ingadozhat.
Természetesen a klubok a szövetségtől minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy elérhető áron lehessen megvásárolni, vagy bérelni a felszereléseket, ezért senki ne adja fel a kendót csak azért, mert a fenti árak elérhetetlennek tűnnek. Az itthoni harcművészeti boltokban, és értékesítési csatornákon még nincs megfelelő választék, hogy minőségi felszereléseket lehessen vásárolni, ezért ha magán úton kívánod beszerezni ezeket, azt az interneten is megteheted külföldi cégeken keresztül.

Ez klubbonként változó, pár ezer forint havonat. Az MKSZ részére új belépőknek 7500 Ft az első évre a belépési díj és a szövetségi tagság, majd további 5 5000 Ft évente, melyet a klubdíjon felül kell befizetni. Engedményt kapnak azonban a 14 év alattiak, és családos kendozók, részletek a klubvezetőktől kaphatsz.

Az egyik oka, hogy minél több energiával tudjunk támadásba lendülni, ami ugyanakkor önbizalmat is ad. Nem véletlen, hogy sok más sportban is –pl. a súlyemelők, gerelyhajítók, tenisz és még sorolhatnánk- éppen a nagyobb energia összegyűjtésért, és ezen energia felhasználása miatt kiáltanak.

Igen, vannak egyéni és csapatversenyek, súlycsoport nélkül, illetve szervezőktől függően gyermek, junior, és felnőtt kategória. A Kendo Világbajnokságon viszont nincs korhatár szabályozás.

A kendohoz nemcsak intelligencia, de gyakorlott szem is kell, ahhoz hogy felismerjük az érvényes találatokat. Ezeket a találatokat négy meghatározott – a védőfelszereléssel biztonságosan védett – testrészen lehet elérni: a fejen (men), a csuklón (kote), a test két oldalsó részein (dó), valamint a torkon szúrással (cuki). A verseny 5 perce alatt két találatot kell elérni megfelelő időben, helyen, hibátlan testtartással, és lelkülettel, amit három bíró többségi döntése alapján lehet megszerezni. Döntetlen esetén hosszabbítás van az első találatig.

A magyar kendo szakmai szinten igen magasan áll, hiszen Európában jelenleg az egyik legerősebb nemzet vagyunk versenyeredményeinket tekintve! 1997-ben a Kendo Világbajnokság „B” csoportjában I. helyezést értünk el (ez egy egyszeri alkalom volt és 10 csapat vett benne részt), 2012 és 2015-ben viszont már egy közös kategóriában a Férfi Csapatunk III. helyezést ért el. Ezen kívül minden versenykategóriában több Európa Bajnoki arany, ezüst és bronzéremmel büszkélkedhetünk. A magyar kendo a japán mesterek megítélése szerint igazi, mély gyökerekből táplálkozó autentikus kendo, ami nem csak a vívások eredményességében jelenik meg, hanem szépségében, eleganciájában és hatékonyságában is.

Az Össz Japán Kendo Szövetség (Zen Nihon Kendo Renmei) nemrégiben „csökkentette le” az elérhető szintek számát 10. danról 8. danra, tehát 8 fokozat van. A danok előtt vannak úgynevezett „kyu” fokozatok is. Ezek a tanuló fokozatok.

A kendo gondolkodásmódja nagyon egyszerű, így azt vallja, hogy egy vívón meglátszik, hogy milyen szinten van, és ehhez nem kell küllembeli megkülönböztetés, ami sokszor csalóka lehet!

Igen, és nagyon tehetségesek, jó érzékkel tudják elsajátítani a vívást. A magyar női válogatott tagjai rendkívül szép eredményeket szerzetek európa, – és világversenyeken.

Készítette:
Magyar Kendo, Iaido és Jodo Szövetség, ellenőrizte Abe Tetsushi